
ERP bevezetés cégvezetőknek 4. rész A bevezetés előtti félelmek – „Mi lesz, ha…?”
2026-02-03Átfogó ERP-összehasonlítás magyar középvállalatoknak – döntési szempontok, tapasztalatok, valós különbségek
Egy ERP-rendszer kiválasztása ma már messze nem technológiai kérdés. A magyar középvállalatok számára ez üzleti, pénzügyi és szervezeti döntés egyszerre, amely évekre meghatározza a működés átláthatóságát, a döntéshozatal minőségét és a növekedési lehetőségeket.
A leggyakoribb dilemma ebben a vállalatméretben két komoly rendszer között merül fel:
a Microsoft Dynamics 365 Business Central és a SAP Business One között.
Mindkét megoldás érett, stabil és széles körben használt. A kérdés nem az, hogy melyik jobb, hanem az, hogy melyik illeszkedik jobban az adott cég működéséhez, kultúrájához és jövőbeli terveihez.
Ez a cikk nem funkciólistákat sorol fel, és nem marketinges ígéreteket hasonlít össze.
Ehelyett valódi döntési szempontokat vizsgál:
- mire való egy ERP valójában egy magyar középvállalatnál,
- hogyan néz ki a bevezetés a gyakorlatban, nem prezentációkban,
- miben különbözik a két rendszer pénzügyi szemlélete,
- mennyire rugalmasak, fejleszthetők és jövőállók,
- hogyan hatnak a napi felhasználói munkára,
- milyen költségmodellel és hosszú távú kockázatokkal érdemes számolni,
- és miért kulcskérdés a partneri háttér Magyarországon.
A cikk végére nem egy „győztest” hirdetünk, hanem segítünk abban, hogy:
- cégvezetőként tisztábban lásd, kontrollra vagy mozgástérre van-e szükséged,
- pénzügyi vezetőként eldöntsd, könyvelési rendszerre vagy döntéstámogató platformra vágysz,
- IT oldalról felmérd, stabil ERP-t vagy integrált digitális ökoszisztémát építesz-e.
A végén egy részletes összehasonlító táblázat foglalja össze a legfontosabb különbségeket, hogy a döntés ne érzés, hanem átgondolt választás legyen.
Ha ERP-váltás előtt álltok, vagy szeretnétek jobban megérteni, mit jelent ma valójában a Business Central és a SAP Business One közötti különbség a magyar valóságban, ez a cikk nektek szól.
1. Mire való egy ERP rendszer valójában? – az alapvető döntési kérdések
Egy ERP rendszer kiválasztása ritkán indul tiszta lappal. A legtöbb magyar középvállalatnál már van valamilyen működő – vagy inkább túlélő – megoldás: Excel táblák, különálló számlázó, könyvelőprogram, raktári rendszer, esetleg egy régebbi ERP.
A kérdés ilyenkor nem az, hogy kell-e ERP, hanem az, hogy milyen szerepet szánunk neki a cég működésében.
Ebben a fejezetben azt járjuk körbe, hogy mit érdemes átgondolni akkor, amikor a választás két komoly rendszer, a Microsoft Dynamics 365 Business Central és az SAP Business One között dől el.
ERP mint adminisztrációs eszköz vagy mint vezetői irányítórendszer?
Az egyik legfontosabb – és gyakran kimondatlan – kérdés:
mire akarjuk használni az ERP-t?
Van, ahol az ERP elsődleges célja az, hogy:
- jogszabályilag rendben legyen minden,
- számlázni lehessen,
- a könyvelés pontos adatokat kapjon,
- és „ne legyen káosz”.
Más cégeknél viszont az ERP-től azt várják, hogy:
- napi szinten támogassa a vezetői döntéseket,
- megmutassa, hol keletkezik profit és hol veszteség,
- összekösse az operatív működést a pénzügyi eredménnyel,
- és valós időben láthatóvá tegye a cég állapotát.
Ez a különbség már itt erősen szétválasztja a két rendszert:
- a SAP Business One hagyományosan erős, strukturált ERP, amely jól támogatja a stabil, standardizált működést,
- míg a Business Central inkább üzleti platformként működik: nemcsak adatokat rögzít, hanem kifejezetten a döntéstámogatás irányába építkezik, különösen pénzügyi és controlling területen.
Mekkora cégre és milyen komplexitásra keresünk megoldást?
Papíron mindkét rendszer „kis- és középvállalatoknak” szól. A gyakorlatban viszont a komplexitás sokkal fontosabb, mint az alkalmazottak száma.
Érdemes feltenni a kérdést:
- hány cég, telephely, raktár működik párhuzamosan,
- van-e több pénznem, több ország, projektszemlélet,
- mennyire összetett az árképzés, a gyártás vagy a szolgáltatáslogika,
- és várható-e növekedés, új üzletág, akvizíció.
A SAP Business One jól érzi magát ott, ahol:
- a folyamatok előre jól definiálhatók,
- a működés inkább stabil, mint gyorsan változó,
- a cél egy egységes, kontrollált vállalati rendszer.
A Business Central ott erős igazán, ahol:
- a cég növekedési pályán van,
- a folyamatok időről időre változnak,
- fontos a gyors alkalmazkodás és a testreszabhatóság,
- és a pénzügyi adatok több dimenzióban (projekt, költséghely, üzletág) értelmezendők.
Vezetői gondolkodás vs. könyvelési fókusz
Sok ERP-döntés valójában a pénzügyi szemléleten múlik.
Ha a pénzügyi működés elsődlegesen:
- könyvelési logikára,
- zárt időszakokra,
- és utólagos riportokra épül,
akkor egy klasszikus ERP-megközelítés is elegendő lehet.
Ha viszont a pénzügyi vezetés:
- controlling szemléletű,
- előre akar látni, nem csak visszanézni,
- és fontos a költségek, bevételek folyamatos elemzése,
akkor a rendszernek ezt a gondolkodást kell támogatnia.
Ebben:
- a SAP Business One inkább a strukturált pénzügyi fegyelem oldalán erős,
- míg a Business Central kifejezetten a vezetői pénzügyi átláthatóságra, dimenziózásra és döntéstámogatásra van kihegyezve.
Mennyire akarunk – és tudunk – változtatni a működésen?
Egy ERP bevezetése mindig változást hoz. A kérdés csak az, hogy:
- a rendszerhez igazítjuk a működést,
- vagy a rendszert igazítjuk a működéshez.
A SAP Business One filozófiája inkább az, hogy:
„van egy bevált működési modell, ehhez érdemes igazodni”.
A Business Central ezzel szemben:
„alkalmazkodik a cég működéséhez, és együtt fejlődik vele”.
Ez nem azt jelenti, hogy az egyik jobb, a másik rosszabb – hanem azt, hogy más szervezeti kultúrához illeszkednek.
Felhő, jövőállóság és növekedési irány
Ma már nem megkerülhető kérdés, hogy az ERP:
- mennyire felhőképes,
- milyen gyakran frissül,
- és mennyire tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel.
A Business Central a Microsoft ökoszisztéma részeként eleve:
- felhőalapú szemléletben fejlődik,
- szorosan integrálódik az Office, Excel, Power BI világába,
- és folyamatos funkcionális bővülésre van tervezve.
A SAP Business One esetében:
- a felhős működés is elérhető,
- de a rendszer gyökerei erősebben kötődnek a klasszikus ERP-logikához,
- ami sok cég számára éppen stabilitást és kiszámíthatóságot jelent.
Magyar valóság: nem csak a rendszer számít, hanem a partner is
Végül, de nem utolsósorban: Magyarországon az ERP-választás soha nem csak termékválasztás.
Legalább ennyire fontos:
- a magyar számviteli és NAV megfelelés,
- a lokális tapasztalat,
- a pénzügyi gondolkodás megértése,
- és az, hogy a partner nemcsak „bevezet”, hanem érti is az üzletet.
A két rendszer közötti különbségek sokszor a gyakorlatban, a napi használat során válnak igazán láthatóvá – ott, ahol már nem a szoftver, hanem a tanácsadói minőség dönt.
2. ERP-bevezetés a gyakorlatban – idő, kockázat és projektvalóság
Egy ERP kiválasztása látványos döntés.
Egy ERP bevezetése viszont üzleti, szervezeti és emberi kihívás egyszerre.
A magyar középvállalati gyakorlatban nem az a kérdés, hogy a kiválasztott rendszer tud-e mindent, hanem az, hogy:
- bevezethető-e ésszerű időn belül,
- elfogadják-e a felhasználók,
- és üzletileg megtérül-e, nem csak technikailag működik-e.
Ebben a fejezetben azt nézzük meg, hogyan néz ki a valóságban egy Business Central vagy SAP Business One projekt – nem a marketinganyagok, hanem a napi tapasztalatok alapján.
Bevezetési idő: mit jelent valójában a „gyors” ERP?
Az ERP-projektek időtartamát gyakran hónapokban mérik, de a valós kérdés inkább az, hogy:
mikor kezd a rendszer valódi értéket termelni?
A SAP Business One projektek jellemzően:
- erősen strukturált bevezetési fázisokra épülnek,
- részletes előzetes specifikációval,
- szigorúbb scope-kezeléssel.
Ez sok esetben biztonságérzetet ad, különösen azoknál a cégeknél, ahol:
- kevésbé tolerálják a projekt közbeni változásokat,
- és fontos a „mindent előre rögzítünk” szemlélet.
A Microsoft Dynamics 365 Business Central ezzel szemben:
- inkább iteratív, fokozatos bevezetésben erős,
- hamarabb eljut egy használható állapotba,
- és a finomhangolás a működés közben történik.
Ez rövidebb „time-to-value”-t eredményezhet, de feltételezi, hogy a cég:
- képes együtt gondolkodni a partnerrel,
- és elfogadja a fokozatos élesítést.
Projektkockázat: hol szoktak elcsúszni az ERP-bevezetések?
A legtöbb ERP-projekt nem technikai okokból bukik el.
A tipikus kockázatok:
- túl általános elvárások („legyen benne minden”),
- alulbecsült belső erőforrás-igény,
- hiányzó döntéshozatal a projekt során,
- vagy éppen a felhasználók ellenállása.
A SAP Business One esetében a kockázat gyakran ott jelenik meg, hogy:
- a rendszerhez való alkalmazkodás nagyobb szervezeti változást igényel,
- és ha ez nincs megfelelően lekommunikálva, ellenállás alakul ki.
A Business Central esetében a tipikus veszély inkább az, hogy:
- a rugalmasság miatt elmosódik a projekt határa,
- és a „majd még ezt is” logika scope creephez vezethet,
ha nincs erős szakmai projektvezetés.
Mindkét rendszer esetén igaz:
nem a szoftver, hanem a projektvezetés minősége dönti el a kimenetelt.
A partner szerepe: implementátor vagy üzleti tanácsadó?
Papíron minden ERP-partner „bevezet”.
A gyakorlatban óriási különbség van aközött, hogy valaki:
- konfigurál egy rendszert,
- vagy érti is, mit miért csinál a cég.
A SAP Business One világában gyakori a:
- erősen metodikus,
- dokumentáció-központú,
- „SAP-logika mentén” történő implementáció.
Ez jól működik akkor, ha a cég:
- érett folyamatokkal rendelkezik,
- és van belső erőforrás a projekt menedzselésére.
A Business Central bevezetéseknél a partner szerepe sokszor még hangsúlyosabb:
- nemcsak rendszert állít be,
- hanem üzleti és pénzügyi kérdésekben is irányt mutat.
Itt különösen fontos, hogy a partner:
- értse a magyar számviteli és adózási környezetet,
- és képes legyen üzleti kompromisszumokat javasolni, nem csak technikai megoldásokat.
Belső erőforrások: mennyi „időt kér” valójában egy ERP?
Az ERP-bevezetés nem kiszervezhető teljesen.
Mindkét rendszer esetén szükség van:
- dedikált belső projektfelelősre,
- kulcsfelhasználókra,
- és döntéshozók elérhetőségére.
A különbség inkább abban van, hogy:
- a SAP Business One projektekben a hangsúly erősebben van az előkészítésen,
- míg a Business Central esetében a működés közbeni finomhangolás igényel több belső figyelmet.
A magyar gyakorlatban gyakori hiba:
„majd a partner megoldja”.
Ez szinte mindig időcsúszáshoz vagy kompromisszumos megoldásokhoz vezet.
Oktatás és felhasználói elfogadás
Egy ERP csak akkor működik, ha használják.
A SAP Business One esetében:
- a felhasználók jellemzően strukturált, lépésről lépésre oktatásban részesülnek,
- a rendszer logikája következetes, de kevésbé „intuitív” elsőre.
A Business Central előnye itt az, hogy:
- erősen támaszkodik az ismerős Microsoft-felületekre,
- Excel- és Office-közeli élményt ad,
- ami csökkenti a tanulási görbét.
Ez különösen fontos ott, ahol:
- nincs dedikált IT vagy ERP-adminisztrátor,
- és a felhasználók elfogadása kritikus sikertényező.
Mit jelent a „sikeres élesítés”?
Sok cég az élesítést tekinti a projekt végének.
Valójában ez inkább a közös munka kezdete.
Egy jól sikerült bevezetés után:
- a rendszer stabilan működik,
- a felhasználók értik az alapfolyamatokat,
- és van terv a további fejlesztésekre.
A SAP Business One esetében az élesítés után gyakran hosszabb stabilizációs időszak következik.
A Business Central esetében a fejlesztés és finomhangolás sokszor már az éles működés része.
Magyar valóság: a gyors reakció és pénzügyi gondolkodás értéke
Magyarországon a középvállalatok ERP-projektjeinél különösen fontos:
- a gyors reakcióidő,
- a személyes elérhetőség,
- és az, hogy a partner pénzügyi nyelven is beszéljen, ne csak technikailag.
Itt gyakran nem az a kérdés, hogy:
„mit tud a rendszer?”
hanem az, hogy:
„ki segít, amikor nem egyértelmű a válasz?”
3. Funkcionalitás és modulstruktúra – mit kapunk valójában az ERP-től?
Egy ERP-ről szóló döntésnél az egyik leggyakoribb kérdés így hangzik el:
„Tudja ezt a rendszer?”
A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a valódi kérdés inkább az:
hogyan tudja, mennyire rugalmasan, és mennyire illeszkedik a cég működéséhez?
Ebben a fejezetben azt nézzük meg, hogy a Microsoft Dynamics 365 Business Central és a SAP Business One hogyan közelíti meg a funkcionalitás kérdését: mit ad alapból, hogyan épül fel modulárisan, és mikor válik szükségessé kiegészítés vagy fejlesztés.
„Mindent tud” – de mit jelent ez a gyakorlatban?
Mindkét rendszer teljes értékű ERP:
- lefedi az alap pénzügyi folyamatokat,
- kezeli az értékesítést és beszerzést,
- nyilvántartja a készleteket,
- támogatja a gyártást és projekteket (megfelelő konfigurációval).
A különbség nem abban van, hogy mit tudnak, hanem abban, hogyan van felépítve a tudás.
A SAP Business One esetében a funkcionalitás:
- erősen előre strukturált,
- modulokba rendezett,
- és a rendszer logikája határozza meg a működés kereteit.
A Business Central ezzel szemben:
- inkább egységes üzleti adatmodellben gondolkodik,
- ahol a modulok nem elszigetelt szigetek,
- hanem ugyanarra az adatbázisra, dimenziórendszerre és logikára épülnek.
Ez a különbség a napi használatban válik igazán érezhetővé.
Pénzügy: könyvelés vagy pénzügyi irányítás?
Pénzügyi oldalról mindkét rendszer stabil alapokat ad:
- főkönyv,
- vevő–szállító,
- bank,
- ÁFA-kezelés,
- zárási folyamatok.
A szemlélet azonban eltér.
A SAP Business One pénzügyi modulja:
- klasszikus ERP-logikát követ,
- erősen struktúrált számlatükörrel,
- és jól támogatja a fegyelmezett, szabályalapú könyvelést.
A Business Central pénzügyi működése:
- kifejezetten dimenzióalapú,
- természetes módon kezeli a költséghelyeket, projektek, üzletágakat,
- és már az alapfunkciók is a controlling szemléletet erősítik.
Ez különösen fontos ott, ahol:
- nem csak záráskor, hanem folyamatosan szeretnék látni a számokat,
- és a vezetői kérdések gyorsan változnak.
Értékesítés és beszerzés – folyamat vagy keretrendszer?
Az értékesítési és beszerzési folyamatok mindkét rendszerben lefedettek:
- ajánlat → rendelés → szállítás → számlázás,
- beszerzési igény → megrendelés → beérkezés → számla.
A különbség itt is inkább a rugalmasságban jelenik meg.
A SAP Business One:
- jól definiált lépésekkel dolgozik,
- kevésbé tolerálja az eltérő folyamatutakat,
- viszont erős kontrollt ad ott, ahol ez üzleti elvárás.
A Business Central:
- jobban kezeli az eltérő működési mintákat,
- könnyebben igazítható különböző értékesítési modellekhez,
- és jobban együtt él az Excel-alapú gondolkodással, ami sok magyar cégben még mindig jelen van.
Készletkezelés és gyártás – standard vagy testreszabott működés?
A készletkezelés és a gyártás az ERP-k egyik legérzékenyebb területe.
A SAP Business One:
- jól strukturált raktárkezelési és gyártási logikát kínál,
- különösen ott működik jól, ahol a gyártási folyamatok standardizáltak,
- és kevés az egyedi kivétel.
A Business Central:
- alapból is rugalmasabb készlet- és gyártási modellt ad,
- könnyebben alakítható projektszerű vagy egyedi gyártásra,
- és gyakran kiegészül célzott add-onokkal vagy fejlesztésekkel.
Itt már erősen látszik, hogy nem önmagában a rendszer dönti el a sikert, hanem az, mennyire tudják a cég működésére szabni.
Projektkezelés: adminisztráció vagy valódi projektcontrolling?
Projektalapú működésnél (szolgáltatás, kivitelezés, belső fejlesztések) különösen nagy különbség van ERP és ERP között.
A SAP Business One projektfunkciói:
- jól kezelik a projektek adminisztratív nyilvántartását,
- de sok esetben kiegészítést igényelnek mélyebb controllinghoz.
A Business Central projektmodulja:
- szorosan összekapcsolódik a pénzüggyel,
- természetes módon kezeli a költségeket, bevételeket, elő- és utókalkulációt,
- és jobban támogatja a valós idejű projektprofitabilitás követését.
Ez az a terület, ahol a pénzügyi gondolkodás és az ERP-funkcionalitás igazán összeér.
Modulok, kiegészítések, add-onok és app világ
Egyetlen ERP sem „kész” minden cégre.
A SAP Business One világában:
- sok erős iparági add-on érhető el,
- de ezek gyakran szorosan kötődnek egy adott partnerhez,
- ami hosszabb távon függőséget is jelenthet.
A Business Central esetében:
- a Microsoft AppSource piactér révén széles kiegészítő ökoszisztéma áll rendelkezésre,
- sok megoldás „plug-and-play” jellegű,
- és a rendszer architektúrája kifejezetten a bővíthetőségre van optimalizálva.
Ez különösen fontos akkor, ha:
- a cég nem végleges állapotban van,
- hanem folyamatosan fejlődik, változik.
Mit jelent mindez a napi használatban?
A felhasználók szemszögéből a különbség gyakran így jelenik meg:
- a SAP Business One egy szabályozott, következetes ERP,
- a Business Central egy rugalmas, üzletközpontú működési rendszer.
Az egyik inkább azt mondja:
„így kell csinálni”.
A másik inkább azt:
„így is lehet csinálni – ha üzletileg van értelme”.
4. Testreszabhatóság és fejleszthetőség – ERP mint keret vagy mint platform?
Egy ERP kiválasztásakor gyakran elhangzik a mondat:
„Majd kicsit testreszabjuk.”
A gyakorlatban viszont hamar kiderül, hogy nem mindegy:
- mit jelent a testreszabás,
- mennyibe kerül hosszú távon,
- és milyen kockázatot hordoz a jövőre nézve.
Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogyan közelíti meg a testreszabhatóság és fejleszthetőség kérdését a Microsoft Dynamics 365 Business Central és a SAP Business One, és mit jelent ez egy magyar középvállalat mindennapi működésében.
Konfiguráció vs. fejlesztés – nem ugyanaz a fogalom
Az első fontos különbség, amit érdemes tisztázni: nem minden testreszabás jelent fejlesztést.
- Konfiguráció: a rendszer meglévő funkcióinak beállítása (folyamatok, jogosultságok, dimenziók, riportok).
- Fejlesztés: új logika, új funkció, egyedi üzleti szabályok leprogramozása.
A SAP Business One filozófiája inkább az, hogy:
- a rendszer erős standard működést ad,
- a konfigurációs lehetőségek szélesek,
- a fejlesztés inkább kivétel, mint alapértelmezett megoldás.
A Business Central ezzel szemben:
- eleve platformként gondolkodik,
- ahol a konfiguráció és a fejlesztés szervesen együtt él,
- és az egyedi üzleti logika nem „idegen test” a rendszerben.
Ez a különbség hosszú távon sokkal fontosabb, mint az induláskor.
Egyedi üzleti logika: versenyelőny vagy örökség?
Szinte minden cégnek vannak „egyedi igényei”. A kérdés az, hogy ezek közül:
- melyek valódi versenyelőnyt adnak,
- és melyek inkább csak megszokások, amelyeket érdemes elengedni.
A SAP Business One esetében az egyedi logika gyakran:
- add-onokban,
- vagy partner-specifikus kiegészítésekben jelenik meg.
Ez jól működik, ha:
- az igény iparági standard,
- és létezik hozzá kipróbált megoldás.
A Business Central előnye ott jön ki, ahol:
- az üzleti modell nem sablonos,
- az árképzés, elszámolás vagy folyamatlogika egyedi,
- és a cég szeretné ezeket rendszerszinten leképezni, nem Excel-mellékletekben.
Frissítések és jövőállóság – mit viszünk tovább 5 év múlva?
Az ERP-k egyik legnagyobb rejtett kockázata a fejlesztések „öröklődése”.
A klasszikus ERP-világban gyakori probléma:
- egyedi fejlesztések,
- amelyek évekkel később már nehezen frissíthetők,
- és gátolják a rendszer továbbfejlődését.
A SAP Business One esetében:
- a frissítések kezelése erősen függ a használt add-onoktól,
- és attól, mennyire kompatibilisek az új verziókkal.
A Business Central architektúrája viszont:
- tudatosan update-biztos szemléletre épül,
- az egyedi fejlesztések elkülönülnek az alaprendszertől,
- így a rendszer folyamatosan frissíthető anélkül, hogy „szétesne”.
Ez különösen fontos ott, ahol:
- hosszú távon gondolkodnak,
- és nem szeretnének 4–5 évente „újra ERP-t választani”.
Integrációk: összekötni vagy egyben gondolkodni?
A mai vállalati IT-környezetben az ERP már ritkán áll egyedül.
Tipikus kérdések:
- hogyan kapcsolódik webshophoz,
- banki rendszerekhez,
- számlázóhoz,
- CRM-hez,
- vagy éppen BI megoldásokhoz.
A SAP Business One integrációi gyakran:
- dedikált add-onokon keresztül valósulnak meg,
- stabilak, de sokszor kevésbé rugalmasak.
A Business Central ezzel szemben:
- API-alapú integrációs szemléletet követ,
- természetes része a Microsoft ökoszisztémának,
- és könnyebben kapcsolódik külső rendszerekhez.
Ez ott válik igazán értékké, ahol:
- az adat nem csak rögzítésre, hanem automatizálásra szolgál,
- és a folyamatok több rendszeren ívelnek át.
Kié a rendszer? – függőség és kontroll kérdése
Egy alulértékelt szempont az ERP-fejlesztéseknél: ki érti igazán a rendszert?
A túlzottan partner-specifikus megoldások esetén:
- erős függőség alakulhat ki,
- a váltás vagy bővítés kockázatos és drága.
A SAP Business One világában ez gyakrabban előfordul, különösen komplex add-on struktúráknál.
A Business Central esetében:
- a fejlesztések szabványosabb technológiára épülnek,
- könnyebb más szakértőt bevonni,
- és hosszú távon nagyobb kontroll marad az ügyfél oldalán.
Ez nem technikai, hanem üzleti kockázatkezelési kérdés.
Magyar szemmel: mikor van valóban értelme fejleszteni?
A magyar középvállalati gyakorlatban gyakran találkozunk azzal, hogy:
- túl korán fejlesztenek,
- vagy rossz problémát próbálnak fejlesztéssel megoldani.
Egy jó ERP-partner feladata nem az, hogy:
„lefejlesszen mindent”,
hanem az, hogy:
megmondja, mikor nem érdemes fejleszteni.
Ebben a szemléletben:
- a Business Central inkább teret ad az üzleti gondolkodásnak,
- míg a SAP Business One inkább a fegyelmezett standard működést erősíti.
Összegzés: szabályrendszer vagy növekedési keretrendszer?
A fejezet végére a kérdés így egyszerűsíthető le:
- Ha a cél egy stabil, erősen szabályozott működés, kevés változással,
→ a SAP Business One logikája közelebb állhat a szervezethez. - Ha a cél egy folyamatosan fejlődő, üzletileg rugalmas rendszer,
→ a Business Central inkább hosszú távú platformként működik.
Egyik megközelítés sem „jobb” önmagában – a kérdés mindig az, milyen irányba tart a cég.
5. Felhasználói élmény és napi használat – élnek vele, vagy csak elszenvedik?
Egy ERP rendszer lehet funkcionálisan tökéletes, technológiailag modern és üzletileg logikus – ha a felhasználók nem szeretik használni, akkor nem fog működni.
A magyar középvállalati tapasztalat azt mutatja, hogy az ERP-projektek valódi sikere nem az élesítés napján, hanem 3–6 hónappal később dől el:
- használják-e a rendszert következetesen,
- rögzítik-e az adatokat időben és pontosan,
- vagy visszacsúsznak Excelbe, jegyzetekbe, „majd később feltöltjük” megoldásokba.
Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogyan teljesít a Microsoft Dynamics 365 Business Central és a SAP Business One a mindennapi használat szempontjából – nem elméletben, hanem emberi oldalon.
Az első benyomás: mennyire „ijesztő” az ERP?
Az ERP-rendszerek egyik klasszikus problémája, hogy az első belépéskor a felhasználó úgy érzi: „ez túl nagy, túl bonyolult, túl sok”.
A SAP Business One felülete:
- erősen strukturált,
- funkciógazdag,
- és elsőre sok információt mutat.
Ez azoknak a felhasználóknak kedvez, akik:
- szeretik a rendszerezett működést,
- megszokták az ERP-logikát,
- és napi szinten mélyen dolgoznak a rendszerben.
A Business Central ezzel szemben:
- letisztultabb, szerepkör-alapú felületet kínál,
- kevésbé „ERP-szagú” elsőre,
- és sokkal inkább emlékeztet egy modern üzleti alkalmazásra.
Ez különösen fontos ott, ahol:
- sok alkalmi felhasználó van,
- nem mindenki „rendszerember”,
- és az elfogadás kulcskérdés.
Tanulási görbe: mennyi idő alatt lesz használható?
Egy ERP-t nem lehet „megtanítani” egy oktatással.
A kérdés inkább az, hogy milyen gyorsan válik rutinná.
A SAP Business One esetében:
- a tanulási görbe jellemzően meredekebb az elején,
- több a szabály, a kötöttség,
- viszont ha valaki egyszer megtanulja, stabilan tud benne dolgozni.
A Business Central egyik erőssége, hogy:
- sok működési logika ismerős lehet Excelből, Office-ból,
- gyorsabban elérhető a „már tudom használni” állapot,
- és a felhasználók kevésbé érzik magukat elveszettnek.
Ez nem technikai különbség, hanem emberi és szervezeti kérdés.
Napi operatív használat: gyors vagy körülményes?
A mindennapi ERP-használatot nem a nagy funkciók, hanem az apró dolgok határozzák meg:
- mennyi kattintás egy számla,
- milyen gyors egy keresés,
- mennyire logikus egy adatbevitel,
- és mennyire tolerálja a rendszer a valós életet.
A SAP Business One:
- következetes, szabályalapú működést vár el,
- kevésbé enged „félmegoldásokat”,
- ami jó adatminőséget ad, de időnként lassabbnak érződik.
A Business Central:
- jobban együtt él a napi működés rugalmasságával,
- többféle utat enged ugyanahhoz a célhoz,
- és gyakran gyorsabbnak hat a felhasználók számára.
Ez különösen fontos olyan környezetben, ahol:
- nagy a terhelés,
- sok a manuális adatbevitel,
- és minden plusz kattintás számít.
Excel és „kiskapuk” – ellenség vagy szövetséges?
A magyar cégeknél az Excel nem ellenség, hanem túlélési eszköz.
A kérdés nem az, hogy „ki kell-e tiltani”, hanem az, hogy:
hogyan illeszkedik az ERP mellé?
A SAP Business One inkább:
- egy zárt rendszer logikáját követi,
- ahol az adat „bent van vagy nincs”.
A Business Central:
- tudatosan együtt él az Excellel,
- import–export, szerkesztés, visszatöltés természetes része a működésnek,
- ami sok felhasználó számára óriási komfortot jelent.
Ez persze kockázat is lehet, ha nincs megfelelő szabályozás – de jól kezelve jelentősen növeli az elfogadottságot.
Mobilitás és elérés: kell-e mindenhol ERP?
Egyre gyakoribb kérdés:
- lehet-e mobilról jóváhagyni,
- rá lehet-e nézni útközben,
- elérhető-e böngészőből?
A Business Central:
- eleve webes és mobilos használatra is optimalizált,
- nem igényel külön infrastruktúrát,
- és könnyebben illeszkedik a modern munkavégzéshez.
A SAP Business One esetében:
- ezek a lehetőségek elérhetők,
- de gyakran kiegészítésekkel vagy korlátozott funkcionalitással.
Itt nem minden cégnek van szüksége teljes mobil ERP-re –
de ahol igen, ott ez döntő szempont lehet.
Felhasználói elfogadás: a legdrágább kockázat
Egy alulhasznált ERP:
- nem ad valós adatot,
- torzítja a riportokat,
- és aláássa a vezetői döntéseket.
A tapasztalat azt mutatja, hogy:
- a SAP Business One inkább azoknál a cégeknél működik jól,
ahol erős a fegyelmezett működés és a szabálykövetés, - míg a Business Central ott erős,
ahol a felhasználói élmény és a gyors elfogadás kritikus.
Ez nem „jobb vagy rosszabb”, hanem kultúra kérdése.
Magyar szemmel: amikor a rendszerhez alkalmazkodik az ember – vagy fordítva
Magyarországon különösen fontos szempont, hogy:
- a felhasználók gyakran több szerepet visznek,
- nincs dedikált ERP-adminisztrátor minden cégnél,
- és a rendszernek „életszagúnak” kell lennie.
Egy jó ERP és egy jó partner feladata itt az, hogy:
- ne túlterhelje a felhasználókat,
- fokozatosan vezesse be a komplexebb funkciókat,
- és a napi munka megkönnyítésével építse fel a rendszert.
Összegzés: használt rendszer vagy kötelező adminisztráció?
A fejezet végére a kérdés így fogalmazható meg:
- Ha a cél egy fegyelmezett, szabályvezérelt működés, ahol a felhasználók alkalmazkodnak a rendszerhez,
→ a SAP Business One jól működhet. - Ha a cél egy gyorsan elfogadott, üzletbarát napi működés, ahol a rendszer alkalmazkodik a felhasználókhoz,
→ a Business Central előnyei erősebben jönnek ki.
6. Licencelés és költségek – mennyibe kerül valójában egy ERP?
Az ERP-választás egyik legveszélyesebb kérdése így hangzik: „Mennyibe kerül?”
A probléma nem a kérdéssel van, hanem azzal, hogy ritkán azt kérdezzük, amire valóban szükség lenne. A helyes kérdés inkább ez:
mennyibe kerül most, mennyibe kerül évente, és mennyibe kerül 5 év múlva?
Ebben a fejezetben azt nézzük meg, hogyan épül fel a költségstruktúra a Microsoft Dynamics 365 Business Central és a SAP Business One esetében, és mire érdemes figyelni magyar középvállalati szemmel.
Licencelés: nem csak darabszám, hanem használati modell
Első ránézésre mindkét rendszer „felhasználó alapú” licencelést kínál.
A részletekben azonban jelentős különbségek vannak.
A SAP Business One esetében a licencelés:
- hagyományosan névre szóló felhasználói licencekre épül,
- jól elkülöníthető „teljes” és „korlátozott” felhasználói szerepekkel,
- és sok esetben egyszeri licenc + éves karbantartás modellben működik.
Ez a megközelítés:
- kiszámítható,
- jól tervezhető,
- és azoknak a cégeknek kedvez, ahol a felhasználói kör stabil.
A Business Central licencelése ezzel szemben:
- eleve előfizetés-alapú,
- szerepkörökre (pl. full user, team member) bontott,
- és rugalmasabban skálázható fel- és le.
Ez előny ott, ahol:
- változik a létszám,
- időszakos felhasználók is vannak,
- vagy a cég nem szeretne egyszerre nagy licencbefektetést.
Bevezetési költség: egyszeri projekt vagy hosszabb út?
A licenc önmagában csak a belépő.
A teljes költség jelentős része a bevezetési projektben jelenik meg:
- felmérés,
- paraméterezés,
- adatátvétel,
- oktatás,
- tesztelés,
- élesítés.
A SAP Business One projekteknél:
- a bevezetési költség gyakran magasabb induláskor,
- mert több mindent rögzítenek előre,
- és nagyobb hangsúly van a teljes funkcionalitás egyszerre történő átadásán.
A Business Central esetében:
- gyakrabban jelenik meg a fokozatos bevezetés,
- alacsonyabb kezdeti költséggel,
- de hosszabb távon elnyújtott fejlesztési ütemmel.
Ez nem olcsóbb vagy drágább megoldás —
hanem más pénzügyi gondolkodást igényel.
Rejtett költségek: ahol az ERP igazán drága tud lenni
Az ERP-projektek „meglepetései” ritkán a licencsoron jelennek meg.
Tipikus rejtett költségek:
- egyedi fejlesztések,
- partner-specifikus add-onok,
- verziófrissítésekhez kötődő módosítások,
- belső erőforrások ideje,
- és a felhasználói hibákból fakadó veszteségek.
A SAP Business One világában ezek gyakran:
- add-on licencdíjakban,
- vagy egyedi karbantartási költségekben jelennek meg.
A Business Central esetében:
- a költségek inkább az egyedi üzleti logika fejlesztésénél jelentkeznek,
- viszont ezek általában jobban skálázhatók és frissíthetők.
Itt különösen fontos a partner szerepe: egy rosszul megtervezett fejlesztés évekig terheli a költségvetést.
Üzemeltetés és támogatás – mennyibe kerül a „működés”?
Egy ERP nem projekt, hanem üzem.
Éves szinten számolni kell:
- támogatással,
- frissítésekkel,
- hibajavítással,
- felhasználói kérdésekkel,
- kisebb módosításokkal.
A SAP Business One esetében:
- az üzemeltetés költsége gyakran kiszámíthatóbb,
- de erősebben függ az adott partner struktúrájától.
A Business Central esetében:
- a felhős működés csökkenti az infrastruktúra-költségeket,
- viszont nagyobb hangsúly kerül a folyamatos szakértői támogatásra.
A kérdés itt nem az, hogy:
„mennyi a support díja?”,
hanem az, hogy:
mennyibe kerül, ha nincs gyors és kompetens support?
Teljes birtoklási költség (TCO): 5 éves szemlélet
Az ERP valódi ára csak több év távlatában látszik.
A teljes birtoklási költségbe beleértendő:
- licencek,
- bevezetés,
- fejlesztések,
- üzemeltetés,
- belső ráfordítás,
- és az elmaradt üzleti haszon, ha a rendszer nem támogat jól.
Általános tapasztalat:
- a SAP Business One 5 éves TCO-ja stabilabb, kevesebb változóval,
- a Business Central TCO-ja rugalmasabb, de jobban függ a használat mélységétől.
Ezért különösen fontos előre tisztázni:
- milyen szinten akarja a cég használni az ERP-t,
- és mennyire épít rá üzleti döntéseket.
Magyar valóság: olcsó ERP nincs, rossz ERP van
A magyar piacon gyakori dilemma:
„Ez túl drága.”
A tapasztalat viszont az, hogy:
- a nem használt ERP a legdrágább,
- a félmegoldások hosszú távon többe kerülnek,
- és az alultervezett projekt szinte mindig túllépi a költségkeretet.
Egy jó ERP-döntés nem a legolcsóbb megoldást keresi, hanem azt,
amelyik a legtöbb üzleti értéket termeli vissza.
Összegzés: egyszeri költség vagy folyamatos befektetés?
A fejezet végére a kérdés így egyszerűsíthető le:
- Ha a cél egy egyszeri, jól körülhatárolt beruházás, kevés változással és stabil felhasználói körrel,
→ a SAP Business One költségmodellje könnyebben tervezhető. - Ha a cél egy folyamatosan fejlődő rendszer, amely együtt nő a céggel,
→ a Business Central előfizetéses modellje jobban illeszkedik.
Egyik sem „olcsó” – de csak az egyik lesz drága hosszú távon, ha rosszul választunk.
7. Támogatás és partneri háttér – kire bízzuk a rendszerünket valójában?
Egy ERP kiválasztásakor a figyelem érthető módon a rendszerre irányul:
- mit tud,
- mennyibe kerül,
- mennyire rugalmas,
- mennyire modern.
A valóságban azonban az ERP-projektek sikere vagy bukása ritkán a szoftveren múlik.
A döntő kérdés inkább ez:
kivel fogunk együtt élni a rendszerrel a következő 5–10 évben?
Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk meg, mit jelent a támogatás és a partneri háttér a Microsoft Dynamics 365 Business Central és a SAP Business One esetében, különösen magyar középvállalati szemmel.
ERP nem termék, hanem kapcsolat
Egy ERP nem olyan, mint egy irodai szoftver, amit megveszünk, feltelepítünk, majd használunk.
Az ERP:
- együtt változik a céggel,
- reagál jogszabályokra,
- leképezi az üzleti döntéseket,
- és napi szinten érinti a munkatársak idejét és felelősségét.
Ezért a partner nem „szállító”, hanem üzleti kísérő.
A kérdés tehát nem az, hogy:
„ki adja el a rendszert?”,
hanem az, hogy:
ki lesz ott, amikor nem egyértelmű a válasz?
Partneri modell: globális brand, lokális valóság
Mind a Business Central, mind az SAP Business One mögött globális gyártó áll. A napi működésben azonban a kapcsolat szinte kizárólag a helyi partnerrel történik.
A SAP Business One ökoszisztémájában:
- erős, jól strukturált partnerhálózat működik,
- sok iparági specializációval,
- és markáns módszertani keretekkel.
Ez stabilitást ad, de gyakran együtt jár azzal, hogy:
- a kommunikáció formálisabb,
- a változtatások lassabban mennek végbe,
- és a döntések erősebben a rendszerlogikához igazodnak.
A Business Central esetében:
- a partner szerepe sokszor még hangsúlyosabb,
- mert a rendszer nagyobb szabadságot ad,
- így a szakmai minőség közvetlenebb hatással van a végeredményre.
Itt a partner nemcsak implementál, hanem üzleti és pénzügyi tanácsadóként is jelen van.
Támogatás a mindennapokban: ticket vagy beszélgetés?
Az ERP-támogatásról sokan egy jegykezelő rendszert képzelnek el.
A valóságban a kérdések nagy része nem technikai jellegű:
- „ezt most hogyan lenne érdemes könyvelni?”
- „ha így számlázunk, mi lesz az ÁFA-val?”
- „mi történik, ha megváltozik a folyamatunk?”
A SAP Business One támogatása:
- jellemzően strukturáltabb,
- ticket-alapú,
- jól dokumentált folyamatokkal.
Ez kiszámítható, de kevésbé rugalmas, ha:
- gyors üzleti döntésekhez kell azonnali visszajelzés.
A Business Central esetében:
- gyakoribb a közvetlenebb, konzultatív támogatás,
- ahol nemcsak a rendszer működéséről, hanem az üzleti logikáról is szó van.
Ez különösen fontos ott, ahol:
- nincs belső ERP-specialista,
- és a pénzügyi döntések gyors reakciót igényelnek.
Magyar számvitel és pénzügyi gondolkodás – kritikus különbség
A magyar középvállalatok egyik legnagyobb kihívása, hogy:
- az ERP-nek nemcsak működnie kell,
- hanem jól kell működnie a magyar számviteli és adózási környezetben.
Itt óriási különbség van partner és partner között.
Egy erős ERP-partner:
- nemcsak tudja, mit lehet technikailag,
- hanem érti a NAV-logikát, az ÁFA-kezelést,
- és képes üzleti szempontból is gondolkodni.
Ez a terület gyakran döntőbb, mint maga a szoftverválasztás.
Reakcióidő és elérhetőség – amikor tényleg számít
Az ERP-problémák nem projektidőben, hanem záráskor, számlázáskor, határidő előtt jönnek elő.
Ilyenkor nem az a kérdés, hogy:
- van-e SLA a szerződésben,
hanem az, hogy:
elérhető-e valaki, aki érti a helyzetet?
A magyar piacon különösen felértékelődik:
- a gyors reakció,
- a személyes kapcsolat,
- és az, hogy „velük lehet beszélni”.
Ez az a pont, ahol a partner valódi értéket teremt – vagy elveszíti a bizalmat.
Tudásmegosztás és hosszú távú fejlődés
Egy ERP nem statikus rendszer.
A kérdés az, hogy a partner:
- csak reagál a problémákra,
- vagy előre gondolkodik.
A hosszú távon működő együttműködésekre jellemző, hogy:
- a partner proaktívan jelzi az új lehetőségeket,
- segít priorizálni a fejlesztéseket,
- és nem „mindent megcsinál”, hanem segít jól dönteni.
Ez különösen igaz olyan rendszereknél, mint a Business Central, ahol a fejlődési lehetőségek szélesek – és könnyű túlzásba esni.
Összegzés: ERP-partner vagy ERP-beszállító?
A fejezet végére a kérdés így egyszerűsíthető le:
- Ha a cél egy strukturált, formalizált támogatási modell, ahol a rendszer adja a kereteket,
→ a SAP Business One ökoszisztémája jól működhet. - Ha a cél egy szoros, üzletileg gondolkodó partneri kapcsolat, ahol a támogatás tanácsadás is egyben,
→ a Business Central köré épülő együttműködések gyakran többet adnak.
Egy ERP-rendszerrel együtt élni annyit jelent,
mint partnert választani a cég működéséhez.
8. Kinek melyik ERP való? – döntési szempontok cégvezetőknek, pénzügyeseknek és IT-nek
Az ERP-választás végére a legtöbb cégvezető így fogalmaz: „Mindkettő jó. De melyik nekünk a jó?”
Ez a kérdés teljesen jogos.
A Microsoft Dynamics 365 Business Central és a SAP Business One is érett, kipróbált vállalatirányítási rendszer. A különbség nem az „alkalmasságban”, hanem az illeszkedésben van.
Ebben a fejezetben ezért nem funkciókat hasonlítunk össze, hanem döntési helyzeteket:
milyen szervezeti gondolkodáshoz, pénzügyi kultúrához és növekedési pályához melyik rendszer áll közelebb.
Cégvezetői nézőpont: kontroll vagy mozgástér?
A cégvezetők tipikusan nem menüpontokat akarnak látni, hanem válaszokat:
- Hol tart a cég most?
- Mi termel pénzt, és mi nem?
- Hol kell beavatkozni?
Amikor a SAP Business One áll közelebb
A SAP Business One sok cégvezető számára ideális, ha:
- a szervezet stabil, jól körülhatárolt működésű,
- kevés a kivétel és az ad-hoc döntés,
- fontos a szabályozottság és kiszámíthatóság,
- és a cél az, hogy a cég „rendben működjön”.
Ez a megközelítés erős kontrollt ad, de kevésbé ösztönzi a kísérletezést.
Amikor a Business Central a jobb választás
A Business Central ott erős, ahol:
- a cég növekedési vagy átalakulási fázisban van,
- a vezetés rendszeresen változó kérdéseket tesz fel,
- fontos a gyors reagálás és az átláthatóság,
- és az ERP nemcsak visszanéz, hanem előre is mutat.
Ez nagyobb mozgásteret ad a vezetőnek – cserébe tudatosabb használatot igényel.
Pénzügyi vezetői (CFO, kontrolleri) nézőpont: könyvelés vagy döntéstámogatás?
A pénzügyi terület gyakran az ERP „gazdája”. Itt a különbségek még markánsabban megjelennek.
SAP Business One pénzügyi szemlélettel
A SAP Business One jól működik ott, ahol:
- a pénzügyi működés számlatükör- és szabályalapú,
- a zárás, auditálhatóság és megfelelőség a legfontosabb,
- és a controlling inkább időszakos, mint folyamatos.
Ez egy klasszikus, fegyelmezett pénzügyi világ.
Business Central pénzügyi gondolkodással
A Business Central akkor ideális, ha:
- a pénzügyi vezető elemző és üzleti partner szerepben van,
- fontos a többdimenziós gondolkodás (projekt, üzletág, költséghely),
- és a pénzügy nemcsak kiszolgál, hanem irányt is mutat.
Itt az ERP a pénzügyi gondolkodás természetes kiterjesztése.
IT és digitális transzformációs nézőpont: rendszer vagy ökoszisztéma?
Az IT számára az ERP nemcsak funkció, hanem architektúra.
SAP Business One IT-oldalról
A SAP Business One jól illeszkedik oda, ahol:
- az IT-környezet inkább zárt és kontrollált,
- kevés külső integráció van,
- és a cél egy stabil, kevésbé változó rendszer.
Ez csökkenti a technikai komplexitást, de kevésbé támogatja a gyors innovációt.
Business Central IT-szemmel
A Business Central előnyei ott jönnek ki, ahol:
- fontos az integráció (BI, CRM, webshop, bank, egyedi appok),
- a cég nyitott a felhő és automatizáció irányába,
- és az ERP egy digitális platform része, nem önálló sziget.
Ez nagyobb szabadságot ad, de érettebb IT-gondolkodást igényel.
Szervezeti kultúra: fegyelem vagy együttműködés?
Egy gyakran alábecsült szempont:
milyen a cég belső működési kultúrája?
- Ha a szervezet hierarchikus, szabályvezérelt,
→ a SAP Business One „természetesebben” simul bele. - Ha a szervezet együttműködő, rugalmas,
→ a Business Central elfogadása gyorsabb és mélyebb.
Ez nem értékítélet, hanem illeszkedési kérdés.
Magyar középvállalati realitás: partner nélkül nincs jó döntés
Bármelyik rendszer mellett is dönt egy cég, a magyar piacon egy dolog biztos:
a partner minősége legalább olyan fontos, mint a rendszer.
Egy jó partner:
- segít nemet mondani rossz igényekre,
- érti a magyar számvitelt és üzleti logikát,
- és nem „ERP-t ad el”, hanem megoldást épít.
Ez különösen igaz olyan rugalmas rendszereknél, mint a Business Central,
de a SAP Business One esetében is kulcsfontosságú a lokális tapasztalat.
Összegző döntési kép
A fejezet végére a döntés így foglalható össze:
- SAP Business One
akkor ideális, ha a cél:- stabil, szabályozott működés,
- előre jól definiált folyamatok,
- kiszámítható költség és működés.
- Business Central
akkor a jobb választás, ha a cél:- növekedés és alkalmazkodás,
- vezetői döntéstámogatás,
- hosszú távú digitális fejlődés.
Egyik sem „jobb ERP”. Csak más típusú cégeknek jó ERP.
9. Összehasonlító táblázat – Microsoft Dynamics 365 Business Central vs. SAP Business One
| Szempont | Microsoft Dynamics 365 Business Central | SAP Business One |
| Célvállalat típusa | Növekedésben lévő, változó működésű középvállalatok | Stabil, jól definiált folyamatokkal működő középvállalatok |
| Alapvető filozófia | Üzleti platform, amely együtt fejlődik a céggel | Klasszikus ERP, erős standard működési keretekkel |
| Bevezetési megközelítés | Iteratív, fokozatos élesítés, gyorsabb time-to-value | Strukturált, előre definiált bevezetési fázisok |
| Projekt rugalmassága | Magas – könnyen kezel változó igényeket | Korlátozottabb – stabil scope mellett működik jól |
| Magyar számvitel és NAV | Teljes körű támogatás, erős partnerfüggéssel | Teljes körű támogatás, bevált gyakorlatokkal |
| Pénzügyi szemlélet | Dimenzióalapú, controlling- és döntéstámogató fókusz | Számlatükör- és szabályalapú, klasszikus pénzügyi logika |
| Zárás és riportolás | Folyamatos pénzügyi átláthatóság, vezetői fókusz | Időszakos zárásokra optimalizált működés |
| Projekt- és költségkontrolling | Erős, valós idejű projektprofitabilitás | Alap projektkezelés, mélyebb controlling add-onokkal |
| Értékesítés és beszerzés | Rugalmas folyamatkezelés, több működési modell | Szabályozott, következetes folyamatszemlélet |
| Készletkezelés és gyártás | Rugalmas, jól bővíthető, egyedi működésre alkalmas | Standardizált, strukturált gyártási logika |
| Testreszabhatóság | Magas – platformszintű fejleszthetőség | Korlátozottabb – inkább add-on alapú bővítés |
| Fejlesztések frissíthetősége | Update-biztos architektúra, hosszú távon jövőálló | Add-on függő, frissítéseknél több kockázat |
| Integrációk | API-központú, erős Microsoft ökoszisztéma (Excel, BI, Power Platform) | Stabil, de gyakran dedikált integrációkon keresztül |
| Felhasználói élmény | Letisztult, szerepkör-alapú, Office-közeli élmény | Funkciógazdag, klasszikus ERP felület |
| Tanulási görbe | Gyorsabb elfogadás, alacsonyabb belépési küszöb | Meredekebb tanulási szakasz, stabil használat |
| Excelhez való viszony | Szoros együttélés, tudatosan támogatott | Inkább elkülönülő, zárt rendszer |
| Mobil és webes elérés | Natív webes és mobilhasználat | Elérhető, de korlátozottabb funkcionalitás |
| Licencelési modell | Előfizetéses, rugalmasan skálázható | Egyszeri licenc + éves karbantartás (jellemzően) |
| Kezdeti beruházás | Alacsonyabb belépési költség | Magasabb induló beruházás |
| 5 éves TCO | Használatfüggő, rugalmas, de tudatos menedzsmentet igényel | Stabilabb, kiszámíthatóbb költségpálya |
| Partner szerepe | Kritikus – üzleti és pénzügyi tanácsadói minőség döntő | Fontos – erősen módszertani, strukturált támogatás |
| Kinek ideális? | Változó, növekedő, döntésvezérelt cégeknek | Stabil, szabályvezérelt, kevésbé változó szervezeteknek |
Hogyan érdemes ezt a táblázatot használni?
Ez a táblázat nem arra való, hogy „kipipáljuk” a jobb rendszert.
Arra való, hogy minden döntéshozó feltegye a saját kérdését:
- Cégvezetőként: kontrollt vagy mozgásteret keresek?
- Pénzügyi vezetőként: könyvelést vagy döntéstámogatást várok el?
- IT oldalról: stabil szigetet vagy integrált ökoszisztémát építek?
Ha ezekre a válaszok nagy része egy oszlopba húz, akkor a döntés is egyértelműbbé válik.
Következő lépés: ne csak ERP-t válasszon, hanem jó döntést
Ha a cikk végére érve az az érzése, hogy
„értem a különbségeket, de jó lenne ezt a saját cégünkre lefordítani”,
akkor pontosan ott tart, ahol egy ERP-döntésnek el kell jutnia.
A Microsoft Dynamics 365 Business Central és a SAP Business One közötti választás
nem Excel-táblákban, hanem üzleti kontextusban dől el:
- a cég működésében,
- a pénzügyi gondolkodásban,
- a növekedési tervekben,
- és a mindennapi realitásokban.
Mi a Loginformnál ebben segítünk. Nem rendszert „adunk el”, hanem:
- feltérképezzük a jelenlegi működést,
- pénzügyi és üzleti szemmel értelmezzük az igényeket,
- és őszintén megmondjuk,
melyik ERP illik jobban az Önök cégéhez – és miért.
👉 Ha ERP-váltás előtt állnak, vagy csak szeretnének biztosabb döntést hozni:
beszélgessünk egyet kötelezettségek nélkül.
Egy rövid konzultáció gyakran többet ér, mint heteknyi bizonytalan mérlegelés.





